Gyász idején csökken a koncentráció képesség – és ez normális
Gyászolókkal való munkám során gyakran tapasztalom, hogy többen arra panaszkodnak, nem tudnak összpontosítani feladataikra. Gyakran lassabbnak tűnnek akár a legegyszerűbb kérdések megválaszolásában is és a rutinszerű feladatok során is zavarba jönnek. Egy jelentős veszteségnek ilyen hatása van az agyra, hogy ne tudjunk megfelelően gondolkodni, érezni és élni a mindennapi életünket.
Ha bármilyen jelentős veszteséget éltél át, nagy valószínűséggel a koncentráció képességed behatárolt lett a mindennapi tevékenységekben. Eszedbe jut valami, bemész a szobába, hogy megtedd és amikor ott vagy ráeszmélsz, hogy fogalmad sincs miért mentél be. Ha más nem is marad meg, csak azt tudd, hogy ez normális. Ismerd fel, hogy egész valód – tested, lelked erre a veszteségre fókuszál, ami most történt Veled. Ha van rá lehetőség, jó lenne elkerülni ilyenkor a vezetést vagy olyan eszközzel való munkát, ami koncentrációt és mentális koordinációt igényel. Nagy százalékban fordulnak elő komoly balesetek gyászolókkal.
Fontos, hogy felismerd, a koncentráció csökkenése vagy hiánya természetes ebben az időszakban. Ugyanilyen fontos, hogy ne ostorozd magad azért, mert elmerülsz a gondolataidban, érzéseidben. Az a legfontosabb, hogy jó indulatú legyél magaddal szemben. Abszolút nincs értelme annak, hogy hibáztasd magad, mert természetesen és emberi módon reagálsz egy veszteségre.
A koncentráció hiány az egyik leggyakoribb általános gyász reakció. Ne neheztelj és ne ítélkezz! Olyan, mintha más bolygón lennél. Egyszerűen csak megpróbálsz értelmet nyerni egy hihetetlenül fájdalmas tapasztalatnak.
A meghatározás szerint is a gyász egy jelentős veszteségre adott természetes és normális érzelmi reakció. Sokunkat úgy szocializáltak, hogy az érzelmi megéléseket intellektualizáljuk. Viszont nem a fejünk tőrt össze, hanem a szívünk.
Ezért nem segítenek a gyászolóknak az intellektuális megjegyzések. Például még ha igaz is, hogy „az élet megy tovább” sok gyászolónak kihívást jelent, hogy tovább élje a mindennapi életet, tehát olyan, mintha nélkülük menne tovább az élet.
Ha valaki tántorog feléd, mert a mellkasát eltalálta egy nyíl és vérzik a sebe, rájönnél, hogy borzalmas fájdalmat él át. Nem valószínű, hogy azt mondanád: „Ugyan, ne sírj, legalább nem egy mérgezett nyíllal találtak el.” és simán tovább mennél. Sokkal valószínűbb, hogy azt mondanád: „Te jó ég! Bizonyára nagyon fáj. Hadd hívjam a mentőt.”
Tehát, amikor valakinek a szíve szakad meg egy jelentős veszteség miatt, sokan azt mondják: „Ne sírj! Adj hálát amiért eddig Veled volt.” Lehet, hogy intellektuálisan helyénvaló, hogy hálásak legyünk az együtt töltött időért, nem ez a legelső érzés egy szerettünk halálakor. Képzeljük el, hogy egy nyíl találta el a mellkasát. Ez a példa emlékeztessen arra, hogy jobban reagálj.
A halált 2 kategóriába sorolhatjuk: hitelen halál és hosszan tartó betegség. Ne tévesszen meg, hogy ha valakinek a hozzátartozója hosszan haldoklik, automatikusan kisebb a fájdalma azokhoz képest, akik hirtelen veszítették el a szerettüket. Valójában, az a legjobb, ha nincsenek feltételezéseink. A halál visszavonhatatlansága, a csodaszerű gyógyulás reményének elvesztése óriási fájdalmat hordoz magában
Sokak számára a fájdalmas érzések tengerében való fuldoklás és némaság úgy tűnik, mintha állandó társ lenne. Időbe telik tisztán látni az eltemetett érzéseket. Egy kevésbé szeretet személy halála még inkább ellentmondásos érzéket gerjeszt bennünk.
Főleg a halállal kapcsolatos reakciókat vettük szemügyre. Viszont a válásra adott válasz nagyon hasonló, hiszen a válás a kapcsolat halálát jelenti. Gyakran a váló felek úgy is érezhetik, mintha egy hosszú lefolyású betegségben szenvednének. Bármelyik helyzetről is van szó, a gyászolók hajlamosak arra, hogy elveszítik koncentráció képességüket. Elég valószínű az is, hogy akik válnak szintén nehezen küzdenek meg az érzéseikkel. Ahogy már korábban leszögeztük, ez az érzés normális. Ne küzdj az érzéseiddel, hanem legyél gyengéd magaddal! Kezdj el törődni az érzéseiddel veszteséged feldolgozása által. Nem lehet elég korán elkezdeni és ha esetleg évek teltek már el, akkor sem késő.
(Grief Recovery)
